Akik ezen a forumon “ismernek” tudjak, hogy szivugyem az utanpotlas neveles. Az A csoportos szegyenletes leszereples kozben is folyton ezen porogtem, hogy nem jo az irany.
Olvasom az U18-as vezeto gondolatait az NHL-es tapasztalatairol. Kicsit (nem kicsit) le vagyok dobbenve azok utan. Hogy miert? Lassuk csak pontokba szedve:
- rogvest a cimmel kezdem: mindenkinek utaznia kellene, kapcsolatokert, meg tapasztalatokert…akik megtettek, vagy teszik azok nem a legjobb elbanasban reszesulnek idehaza (a kivetelek a szabalyt erositik) lasd Vay esetet az egyik peldanak.
- kompetencia alapu kepzes totalis hianya es vagy csodje. Kontraszelektalt korosztalyos “valogatottak”, tehetos szulok beugatasa a rosterekbe, a csapaton beluli karos rivalizalas - lasd Legyek ura oltozoi es vagy jegen elkovetett es retorzio nelkuli inzultusok. Korosztalyos “bajnokok” nevelese erett es felnottkent vilagszinten eredmenyes sportemberek helyett. Ez a beltenyeszet evrol evre “bizonyit” ugy ahogy. Kinek jo ez?!
- “bizonyos szintu nyelvtudas…” javitson ki valaki ha tevednek: ha valaki nem beszeli, erti azt ami egy NHL/AHL/WHL/NCAA development camp-en elhangzik az nem csak valami jutalomuton van?! Mi a garancia, hogy a vidd ki, es az idd ki utasitasbol azt kapja masodkezbol a hallgato, ami az eredeti kontextusban elhangzott?! Makulatlannak hivnam azt a nyelvtudast, ami ezeken a “latogatasokon” elhangzottak megertesehez kell! Es ez meg csak az alap feltetel, a masik, hogy at is tudja adni minel tobb hazai utanpotlas edzonek, nevelonek mindazt, ami odakinn elhangzik. Tovabb megyek, szamon is kerhetonek kell lennie mindannak, amit odaat jol. sinalnak - mar csak az eredmenyessegbol kovetkeztethetoen. (Valaki par chapter-rel korabban irta a kovetkezoket, nem szoszerint idezve…) Ultetunk egy fat, es ha az nem ugy fejlodik, ahogy elvartuk, kivagjuk es ultetunk helyette ujat…ha ma virtualisan korbe tekintunk az utanpotlas alfajatol az omegaig, csupa felkesz vagy toig visszavagott fakezdemenyt latni itt ott egy egy maganyos egyeddel, melyek ugyan kimagaslanak a kornyezetukbol, de messze eltorpulnek mas erdosegek faihoz merve.
- mire jok ezek a kiutazasok, ha evrol evre semmi sem valtozik?! Ahol gorkorival potolnak a kieso jegidoket, ahol ugy kell osszefogdosni a jatekosokat meguresedo jegeken torteno edzeshez, es ahol az edzo semmilyen modon nem kommunikal - a kinyilatkoztatasok variacioit nem tekintem kommunikacionak - a kornyezetevel (jatekos, csalad). Hol vesz ek el azok az ertekes tapasztalatok, amelyek ezeken a tanulmanyutakon beszerezhetok? Elkobozzak a hataron? Az meg hogy vannak dolgok, amik ugyanugy mukodnek odakinn is, mint idehaza - hasonlo (tehat nem ugyanolyan) problemakkal szembesulnek a kinti szakemberek, mint magyarorszagon - nem jelentik azt, hogy akkor tulajdonkeppen minden rendben van, jo az irany. Rohadtul nem jo, evek ota tudottan nem jo. Megsem tortenik semmi a fellangolasokon kivul.

Megint ezt az idegesito kozepszerusegre valo karos hajlamot velem kihallani a leirtakbol. Kicsi, savanyu es sarga, de a mienk! Ettol meg kicsi, tehat nem nagy, savanyu, tehat nem izletes es elvezetes, a sargat hagyjuk es sajnos magyar. Regen is rohejes volt ez a fajta parasztvakitas, kell ezt az idok vegezeteig csinalni?!

@eurocat2k: Sok mindenben egyetértek veled. Érzem, hogy határon túl élsz, mert más hokikultúrához szoktál.
Azt viszont meg kell értened, és már el is magyaráztam egyszer, hogy nekünk valóban már az is nagy dolog, hogy kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Ugyanis a jelenlegi határainkon belül már az is nagy dolog, hogy van!

@DominiKing: volt alkalmam vegighallgatni az evadzaro podcast-et. Csak a suket nem hallja, hogy ezekkel az aggodalmakkal nem elek egyedul ebben a vilagban. Van tehat szandek, jol felfogott erdek, a szakmaisag sem lehet szukkeresztmetszet. Hol reked meg akkor mindez?!
Hallottam Halasz B-rol. Egy kapus a tobbi egyetemi csapat kapusai kozt. Lesz-e profi szerzodese, vagy sem, majd eldol. De azt megelni, hogy egy olyan kozegben fejlodik ahol, az csak azoknak adatik meg, akik azt a fajta utat bejarjak eletuk elso feleben. Ez nemcsak hoki, ez joval tobb annal. Egy olyan ember kerul be aztan az elet fosodraba, akit erre a taskra kellokeppen felkeszitettek. Van egy olyan erzesem, hogy ezek a fajta “privilegiumok” - messze nem azok persze - egyesekben keseru hianyerzetet, mitobb neveznem irigysegnek inkabb azt az erzest, amely egyesekben okoznak. Olyanokban fokepp, akik donteshozo szerepben vannak, es a tenykedesukkel meghatarozzak szemelyek, csapatok es a szovetseg utjat a jovo fele haladva. Ha a hoki ezen a szinten is csak a kapcsolatokrol es a “politikarol” szol, akkor en azt mondom - mondtam mar sokszor -, jojjon Karthago meg a so….
Nezem a juniorok szokasos nagy bevetes elotti osszetartasait az usa-ban, csehorszagban. Oruletes szamok statisztikak minden merkozesen. Nezegetem a sracokat - egyik masik meg inkabb u18-as lehetne, de mar ott jatszik a nagyok kozt. Jon ket egymast koveto meccs, es az egyiken paradezo svedeket ugy legyozik az usa white valogatottja, hogy a fal adja a masikat. Ket harom evre a draft eligibility-tol mar izlelgettetik egyik masik gyerekkel a jovot. Eszemet nem tudom, mikor volt olyan, hogy 19-20 eves gyerekeket draft utan egybol tobb eves szerzodesekkel kotott volna le egy nhl-es csapat (kivetel itt is erositi a szabalyt)
Mindebbol persze egyaltalan nem kovetkezik az, hogy barki szaktekintely barmelyik gyerekrol 100% biztonsaggal megtudna mondani, hogy nhl-es lesz-e valaha, netan azt is, hogy olyan nagy es meghatarozo egyeniseg mint a maga koraban WG, McDavid, Crosby vagy epp a nemreg visszavonulo Bergeron.
Az utanpotlas nevelesnek a fejlesztesrol kellene szolni. Nemcsak kivalo sportolokkent, de egeszseges lelku felnottkent is peldat mutatni kepes emberekkent kellene a felnovekvo generaciokat nevelni. Ezek az ertekek univerzalisak - kellene, hogy legyenek.
A gyerekem a nyarat olyan helyen tolti - hoki akademian - ahol a vilagbol osszesereglett gyerekeket nemcsak korcsolyazni tanitjak, csiszolgatjak a tudasukat, nemcsak bottechnika es lovoedzesek vannak, hanem megtanitjak nekik a masik elfogadasat, hogy az otthonrol hozott tudas, tapasztalat a vilag masik reszen mennyit er, es hogy a massagot (minden fele tekintetben veve azt) miert es hogyan erdemes (kell) elfogadni, megerteni es egyuttmukodve kozos celokat megvalositani. Amitol csapat lesz a csapat, es annak minden tagja a maga szerepeben a foszereploje es nemcsak egy epizodista, kispadot melegito undok kis vegleny a tobbi szemeben.
Erdekes, ez valahogy mindig sikerul abban a kozegben. Ki vagy mi tart vissza barkit is az un. utanpotlas szakagban attol, hogy ilyen forman kozelitsenek a csapatsportba bekerulo gyerekek kozos platformra helyezeset illetoen?! (Nincsenek privilegiumok, kontraszelektalt sorok, teljhatalmu porbafingok akikkel meg a felnott edzok sem tudnak mit kezdeni…)
Netan ok maguk alkalmatlanok peldat mutatni ezekben az ugyekben?!
Ez utobbi jelensegre hivtam fel tobbszor is a figyelmet, erre ertettem es vonatkoztatom mind a mai napig azt, hogy ami kicsi, sarga, es savany is az meg mindig nem narancs. Jobb lenne ezt egyszer es mindenkor letisztazni vegre. Ha meg csak erre futja - az okokat vegkepp nem ertem, hogy miert - akkor mindenki citromnak akarja nevezni es esze agaban se legyen kedve vagy kesztetese azt egy narancshoz hasonlitgatni. Mert az attol nem fog hirtelen atalakulni massa…