Dunaújvárosi Acélbikák–DEAC 1-5
Niko Eronen (vezetőedző, DAB): “Úgy érzem, jól kezdtük a mérkőzést, ráadásul végigharcoltuk az ötperces emberhátrányt is, s ekkor úgy tűnt, hogy körülbelül ott folytatjuk játékban, ahol a DVTK ellen abbahagytuk, mert frissek voltunk, harcoltuk, azt csináltuk, amit kellett. A második harmadra azonban minden szétesett, nem küzdöttünk, nem korcsolyáztunk, nem tudtunk passzolni, és nem tudtunk élni a helyzeteinkkel sem. Amikor benne vagy a meccsben, azt csinálod, amit kell, ezek jönnek ösztönből, de ha csak egy kicsit nem koncentrálsz, nem csinálod azokat a dolgokat, amik a győzelemhez kellenek, akkor kihagyod a tiszta gólhelyzeteket is. Szomorú volt látni, hogy a játékosok nem élvezték a játékot, s nem tették bele azt az erőfeszítést, ami kellett volna. Kiváltság számunkra, hogy ebből élhetünk, de azt láttam, csak bejöttünk dolgozni, vártuk, hogy vége legyen a meccsnek, s csinálhassunk, amit akarunk. Ennek változnia kell.”
Kecskeméti Áron (másodedző, DEAC): “Nagyon örülünk, mert hosszú idő után tudtunk újra négy sorral játszani, s ahhoz, hogy hosszabb távon is eredmények legyünk, szükség van mindenkire. Az első harmad nagyon szoros volt, a másodikban tudtunk egy kicsit jobban ellépni, de azt ki kell emelni, hogy ehhez kellett Hetényi Zoli kitűnő teljesítménye is, hiszen a kritikus pillanatokban nagyon jó védéseket mutatott be. Minden sor hozzá tudott tenni a teljesítményünkhöz, tudott jó helyzeteket kialakítani, így összességében megérdemelt volt a győzelmünk.”
