FTC-Telekom–DVTK Jegesmedvék 4-1

Fodor Szabolcs, vezetőedző, FTC-Telekom: „Nem úgy kezdtük a meccset, ahogy szerettük volna, picit talán lassú volt. De ez valahol érthető is egy olyan meccsen, ahol le lehet zárni a szériát, ez sosem könnyű. Azt mondják, mindig az a legnehezebb meccs, amin le lehet zárni egy sorozatot, ez pedig egy picit látszódott az elején rajtunk. Utána szerencsére tudtunk lőni két gólt az első harmadban, ami kicsit megnyugtatott minket. A második harmadban megint eldönthettük volna a mérkőzést, rengeteg helyzetet dolgoztunk ki öt az ötben, jobbak voltunk az ellenfélnél, többet birtokoltuk a korongot, több helyzetünk volt. A helyzetek viszont megint kimaradtak, volt egy kis déja vu érzés… Bíztunk abban, hogy a harmadik harmadban ezeket a helyzeteket be fogjuk lőni, mert ha nem, az visszafele sülhet el, megbosszulhatja magát. Szerencsére úgy jöttünk ki, hogy a helyzeteket belőttük, abszolút kontrolláltuk a játékot, és úgy gondolom, nem férhet kétség ahhoz, hogy a jobb csapat jutott tovább.” 

Tokaji Viktor, vezetőedző, DVTK Jegesmedvék: „Ha nagyon tárgyilagos szeretnék lenni, akkor azt mondanám, megint olyan hibákat követtünk el, amik nem férnek bele ebbe a történetbe. De ha egy kicsit a színfalak mögé nézünk, akkor ezeknek az okát megtalálhatjuk. Nagyon sok sérüléssel, sok viszontagsággal küzdünk folyamatosan, pláne a szezon vége felé. Az, hogy ezek a hibák jönnek, mind a mentális fáradtságra vezethetőek vissza. Rossz döntéseket hozunk koronggal, korong nélkül, rosszul passzolunk, nem jó megoldást választunk. Ezek egy ilyen mérkőzésen, vagy sorozatban nem férnek bele. Négymérkőzéses szériából érkeztünk az ETO ellen, azt is tudjuk, hogy a top két hátvédünk sérült. Menet közben az utolsó ETO elleni mérkőzésen Kevin Wehrsnek elszakadt a külső keresztszalagja, Szirányi Bencének a csuklószalagja nem túl jó. Olyan háttérinformációk ezek, amiket nyilván nem szerettünk volna menet közben megszellőztetni, nehogy emiatt valami hátrány érjen minket. Úgy gondolom, ideig-óráig ezeket tudtuk kezelni, de nyilván ez nagyobb terhet rótt azokra a játékosokra, akik játszottak. Az, hogy a fiataljaink így helyt tudtak állni egy Ferencváros ellen, az példaértékű, ezekkel a tapasztalatokkal ők is és mi is sokkal gazdagabbak lettünk és előrébb vagyunk. Ezt az álmot most nem álmodjuk tovább, bár szerettük volna ezt a mérkőzést is hazavinni, de ettől függetlenül, ha a szezont kellene értékelnem, az a fajta előrelépés, amit tettünk, és az a fejlődés a szezon folyamán, amit elértünk, mindenképpen bizalomkeltő és nagyon örülök neki. Boldog vagyok, hogy egy ilyen csapatot vezettem, mindenki egytől egyig beállt a sorba, csinálta a dolgát. Az, hogy a Ferencvárost elég komoly kihívás elé tudtuk állítani, sok mindent elmond, pláne annak tükrében, hogy ennyi dologgal küzdöttünk a háttérben, nem volt egyszerű. Nyilván hozzátartozik, hogy volt egy remek kapusteljesítményünk, ami meccsben tudott minket tartani, de a többiek is ugyanúgy hozzátették a magukét. Mondhatnám azt,  hogy maradéktalanul elégedett vagyok, de az akkor lennék, ha a bajnoki döntőben találkoznánk… De azt hiszem, ez a csapat képes lehet arra, hogy a jövőben előrelépjen, és megfeleljen ennek a kihívásnak.”