HÁRI Norbert, a DEAC csatára: – Végig nagyon jól játszottunk! Ugyan volt egy kisebb hullámvölgyünk a záró harmad elején, de csak egy góllal vezetett a Fehérvár, nem adtuk fel, sikerült egyenlíteni, és a hosszabbítás lutrija a mi javunkra döntött. Kulcsfontosságú volt, hogy végig rajtuk maradtunk, nem hagytunk nekik elég időt, hogy forgassanak. Felnőttpályafutásunk során először játszottunk egymás ellen a bátyámmal, nagy öröm volt nyerni ellene, a meccs után egyből gratulált is!
STIPSICZ Bence, a Fehérvár védője: – A második harmadban borzasztóan játszottunk, nem támadtunk jól, nem tartottuk a korongot, mindig elengedtük őket emberfölényes kontrákra, be is lőtték a helyzeteiket. A fordítás után pedig a végén nem tudtuk megtartani a vezetést. Egyszerűen nem megengedhető, hogy két éven belül két kupadöntőt bukjunk el – nagyon keserű szájízzel fejezzük be ezt a szezont.
David Musial: – Jó évadot zártunk ezzel, kellemes nyarunk lesz. Igazi csapatteljesítmény volt, hiszen két fontos játékosunkat nélkülöztük, de aki pályára lépett, száz százalékot nyújtott. Jobban játszottunk ellenfelünknél, igaz, a szerencsével sem álltunk hadilábon. Elsősorban a védekezésből támadásba átmenetünk volt hatékony, sikerült kiaknáznunk a lehetőségeinket, azaz azt játszani, amit igazán tudunk.
Antti Karhula: – Egy kupadöntőben benne van a rizikó, hiszen egy meccsen bármi megtörténhet. A Debrecennek nem volt veszítenivalója, jobban hokizott nálunk az első negyven percben. Mi az utolsó húszra kerültünk fölénybe, akkor lendületesen játszottunk, de ennyi nem elég. Elsősorban mentálisan maradtunk alul, el kell ismernünk, megérdemelten győzött a Debrecen.
