Fodor Szabolcs, FTC-Telekom: „Valahogy úgy nézett ki ez a találkozó is, mint az Erste Liga elődöntőjében a Csíkszereda elleni meccseink. Volt egy pici mezőnyfölényünk, megvoltak a helyzeteink, üres kapunk is volt, mégsem sikerült a legnagyobb helyzeteket sem belőni. Az is igaz viszont, hogy hiába volt szoros találkozó ez is, ennyiszer zsinórban nem lehet véletlen, hogy ez történik velünk. Önkritikusnak kell lennünk, tükörbe kell néznünk, és átgondolnunk, valóban megtettünk-e mindent azért, hogy elérhessük a legnagyobb sikereket. Ennek a csapatnak az elmúlt két évben az volt a legnagyobb erénye, hogy kiment a jégre, és az utolsó másodpercig kapart, csúszott-mászott a sikerért. Mindenki úgy játszott, mintha élete utolsó cseréje lenne. Talán ezt a megalkuvás nélküli küzdelmet egy picit hiányolhattuk az egész szezonban. Át fogjuk gondolni a helyzetet, de előtte még vár ránk egy bronzmérkőzés, amin remélem, hogy sikerül egy kicsi vigaszdíjat szerezni magunknak. Ha máskor nem, azon a meccsen szeretném újra viszontlátni ezt a bizonyos megalkuvás nélküli játékunkat.”
David Musial, DEAC: „A Ferencváros nagyon erős ellenfél, nagyon jó mérkőzést játszottunk. A csapategységünk volt kiemelkedő, emellett Hetényi Zoltán fantasztikusan védett ezúttal is, fontos oszlopa volt a csapatnak. Rendkívül boldog vagyok, hogy sikerült döntőbe jutnunk. Nem indult jól a mérkőzés nekünk, az első harmadban nem találtuk a ritmust, a második játékrésztől viszont felpörögtünk, jobban játszottunk. A speciális játékunk, a hátrányos védekezésünk is remek volt, ez is fontos eleme volt a sikerünknek. Tudjuk, hogy a Fehérvár vagy a Miskolc lesz az ellenfél a döntőben, ha például a fehérváriak jutnak be a döntőbe, ők tizenegy légióssal játszhatnak. Nagyon nem lesz könnyű dolgunk, de mindent megteszünk a fináléban is
