Fodor Szabolcs: „Déja vu érzése lehetett mindenkinek, az előző meccsünkön a DAB ellen hasonló módon engedtük vissza az ellenfelet a meccsbe. Azt lehet látni, hogy amikor mindenki fókuszál, azt csinálja amit kérünk tőle és játsszuk a játékunkat, akkor jók és eredményesek vagyunk. Lassan már-már kezdek annak drukkolni, hogy ne lőjünk hamar gólt, mert úgy látszik, hogy az előny birtokában kicsit belealszunk a mérkőzésekbe, kényelmessé válunk. Az első harmadban domináltunk, az alapján simán be kellett volna húznunk a meccset, utána viszont jött a már-már szokásos leeresztés. Egyértelmű, hogy ilyen dolgokat igazán hatékonyan úgy lehet javítani, ha sok meccset játszunk, éles helyzetben ismerik meg egymást igazán az új játékosok. Össze kell érnie a csapatnak, hiába játszik együtt a mag régóta. Meccsből pont kevés van, reméljük, kicsit felgyorsulnak az események, és tudunk tanulni a hibáinkból. De amikor játsszuk a játékunkat, jók vagyunk, ez látszik, ezt kell hatvan percre kitolni.”
Kasper Vuorinen: Hiába gondoltuk azt, hogy felkészültünk erre a mérkőzésre, az első harmadban abszolút lejátszottak minket a jégről. Gondjaink voltak a speciális játékkal is, szerencsére sikerült videóról gyorsan elemeznünk, az asszisztensedzőnk remek munkát végzett, tudtunk a szünetben beszélni erről. Látványos volt a javulás, a remek előnykihasználásunk és hátrányos játékunk azt eredményezte, hogy vissza tudtunk jönni a mérkőzésbe. Komoly fegyvertény volt már az egyenlítés is, sőt, nagyon közel voltunk a győzelemhez is, kevesebb mint fél percen múlott. Ennek ellenére egyértelmű, hogy az ellenfelünk játékban jobb volt, főleg az első harmadbeli játékunk került nagyon sokba.”
