Pat Cortina: – Az első harmadban kétszer hibáztunk a korongkezelésünkben, ami két kapott gólba került. Dánia azonban egyébként is jobb volt, hiába támadtunk mi is jól. Viszont a lányok hittek magukban, továbbra is jól dolgoztak és remekül korcsolyáztak, megbecsülték a pakkot, valamint akadt némi szerencsénk is. A gólszerzőink megérdemelték a sikert, önbizalmat is meríthetnek a találatokból, de az egész csapat remek hozzáállással teljesített.
Fredrik Glader: – Az első harmadot jól kezdtük, még a harmadik gólhoz is megvoltak a helyzeteink. Viszont második játékrész szörnyű lett, mintha nem akartunk volna jégkorongozni többé. Nem igazán tudom, mi történt, talán túl kényelmessé váltunk. Eközben a magyarok feljavultak, energikusan játszottak, gólokat szereztek, amiért jár az elismerés. A záró harmadra kicsit visszajavultunk, de túl nagy hegyet kellett volna megmásznunk. Alapvetően semmi sem változott, a saját kezünkben a sorsunk, várjuk a következő meccset, mert jól kezdtük a tornát, ám olyan szoros a mezőny, hogy senki sem gondolhatta, hogy valamelyik csapat ötből ötször nyer majd.
Gasparics Fanni: Érzelmekkel és izgalmakkal teli meccs volt. Nem kezdtünk jól, elhúztak a dánok két szerencsétlen, figyelmetlenségből adódó góllal. Az első harmad után nagyon kellett az, hogy Pat Cortina felrázza a csapatot, utána magunkat is sikerült felrázni, volt néhány beszéd az öltözőben, ami szintén sokat segített. Úgy jöttünk ki a második harmadra, hogy meg kell mutatnunk, ez a meccs fordulatot tud venni. Nagyon örülök, hogy ez sikerült is, hiszen nagyon kellett, hogy javítsunk az első harmadbeli laposabb játék után. Jöttek sorra a gólok, de fontos volt, hogy nem szabad elbízni magunkat, mert még hosszú lesz. A harmadik harmadra úgy jöttünk ki, hogy elsősorban védekezünk, és ha azt a játékot folytatjuk, amit kért tőlünk a kapitány és amire képesek is vagyunk, akkor nem lesz probléma, jönni fognak a gólok. Talán 5-2-nél éreztem, hogy megvan a meccs, az üreskapus gól után pedig már biztos voltam benne. Bár nem szabad ilyet mondani, mert három perc alatt bármi megtörténhet, de éreztem, hogy mindannyiunakat vitt előre a szíve, lelke és a feje is. Így sem szabad nagyon előretekinteni, még két meccs van hátra, mi pedig lépésről lépésre haladunk, ahogy a kapitány azt mindig is hangoztatja. Csak a következő momentumra koncentrálunk, ez pedig most az olaszok elleni mérkőzés.
Huszák Alexandra: Az első harmad nem úgy indult, ahogy szerettük volna, nehézkesen jöttünk ki. Rendet kellett tenni a fejekben, és rá kellett jönnünk, hogy ezen a világbajnokságon egy meccset sem adnak ingyen. Ez a dán csapat nagyon masszív, nem volt egyszerű ellenük játszani, nem maradt területünk, hogy helyzeteket teremtsünk. Viszont hatalmas mentális előnyt jelentett a záró harmadra, hogy előtte már sikerült fordítottunk. Gyönyörű gólokat szereztünk, amik nagy löketet is adtak.
Dabasi Réka: Az első harmad első felében elég kaotikusan játszottunk, ezt meg is büntették a dánok. Utána sikerült visszajönnünk a meccsbe, ezért nem is stresszeltünk annyira a harmadszünetben, mert éreztük, hogy vannak lehetőségek, csak nem mentek be a helyzetek. A második harmadban még hatékonyabban játszottunk, több korongot tettünk kapura, és ez meg is hozta a gyümölcsét. Sikerült betalálni, megtört a jég, és utána felszabadult a csapat, jöttek egymás után a gólok. A szünnap jól jön, fel tudjuk dolgozni ezt a győzelmet. A fordítás nagy pozitív energiákat szabadít fel, ezt tovább tudjuk vinni ebből a meccsből.
Jókai Szilágyi Kinga: Az első harmad után a fejeket rendbe kellett tenni, oda kellett figyelnünk a védekezésre, az volt az elsődleges feladat, valamint, hogy ne összevissza rohanjunk, a kontrákat megfogjuk. A hideg fej volt a legfontosabb. A második harmadra úgy jöttünk ki, hogy meg kell fordítanunk a meccset, sokat kell lőnünk kapura. Aztán jöttek a gólok végre, emberelőnyöket is ki tudtunk használni. Az olaszok ellen is kulcs lehet, hogy sokat lőjünk kapura, figyeljünk a kipattanókra és persze a védekezésre.
