Vas Márton vezetőedző: „Próbálom a srácokat biztatni egy ilyen találkozó után. A meccs egészében jól dolgoztunk, a munkával nem volt gond, inkább azzal volt, hogy nagyobb nyomást tettünk magunkra, mint kellett volna. Rossz döntéseket hoztunk, és a szlovénok ezeket ki is használták. A harmadik harmadig tudtunk támadóbb hokit játszani. Egyszer-egyszer nem zártunk jól vissza, de akkor még nem bosszulta ez meg magát. Az utolsó játékrészben viszont ahelyett, hogy visszadolgoztunk volna öten, kinyíltunk a kapu előtt, és ezzel tudott visszajönni az ellenfél.”
Mihály Ákos: „A harmadik harmadban a saját dolgunkat nehezítettük meg. Egyszerűen kellett volna játszanunk, de túlizgultuk. Nem zártuk be azt a házat, amit meg kellett volna védenünk. Csalódott vagyok.”
Kiss Roland: „Negyven percig tudtunk hokizni, aztán nem tudom, a harmadszünetben mi járhatott a fejekben, de túlgondoltuk ezt. Túl hamar gondoltunk bele abba, hogy mivel jár, ha megnyerjük ezt a meccset. Ráültünk az eredményre, aztán a harmadik harmadban egy kiállítást kihasználtak a szlovénok, ettől felszívták magukat, mi pedig nem tudtunk ez ellen semmit sem tenni. Bizakodunk, hogy az ukránok segítenek nekünk, egyszer már megtörtént, miért ne történhetne meg újra. A csütörtöki edzésen odatesszük magunkat, és a pénteki meccset meg kell nyernünk mindenáron."
Papp Kristóf: „Keményen játszottunk, de elég volt pár kihagyás, és az ellenfél visszajött. Kicsit idegessé váltunk az utolsó harmadban.
