Kóger István: – Az a legnagyobb gondom, hogy egy-kettőnél kaptunk két nagyon könnyű és buta gólt, majd egy-négynél a csapatra nem jellemző módon feltettük a kezünket, és hagytuk, hogy megverjenek bennünket. Még akkor is azt mondanám, elfogadható a végeredmény, ha tudom, hogy a csapat kijátszotta magát, és mindent megtett azért, hogy elkerülje a vereséget, és szorosabbá tegye az eredményt. Ezt most nem tette meg.
Július Pénzes: – Sokáig szoros volt a mérkőzés. Elég sok kiállításunk volt, és bár öt az ötben mezőnyfölényt tudtunk kiharcolni, az emberhátrányok rányomták a bélyegüket a játékunkra. A harmadik harmadra úgy jöttünk ki, hogy szereztünk két gyors gólt, és ezt követően már nem volt kérdéses a három pont sorsa.
