Jarmo Tolvanen, az U20-as válogatott szövetségi kapitánya: Valami történt a második harmadban, de ok nélkül. Úgy értem, az ellenfelünk nem játszott jobban vagy másképpen, mint az első harmadban. Dolgoztunk, dolgoztunk, de mégsem fizetődött ki a munkánk és nem a helyzetekről beszélek, hanem az egész játékunkról. És ezért nem voltunk ott, ahol lenni akartunk. Aztán a harmadik harmadban változtattunk, keményebben dolgoztunk, az egyenlítés is sikerült, sőt, arra is volt lehetőségünk, hogy akár a három pontot is megszerezzük. A negyedik gólt azonban érdekes szituációból kaptuk, a kapunk előtt nagy volt a tömörülés, a játékvezető pedig messze voltak az esettől. A két játékvezetős rendszer azért jobb lett volna, mert egy mindig a kapu körül van. A végén a kapusunk lehozatalával mindent egy lapra tettem fel, de ebből is a kazahok voltak eredményesek.
Papp Kristóf, az U20-as válogatott csatára: Az első és a harmadik harmadban nagyon jól ment a játék, a második harmadra viszont leeresztettünk. Ezen pedig el is ment a meccs. A csütörtöki szünnapon összeszedjük magunkat és keményen készülünk a németek ellen.
Molnár Dávid, az U20-as válogatott csatára: Nagyon pörgős meccset játszottunk, amelyből a kazahok jöttek ki győztesen. Amikor egyenlítettünk, mi kerültünk lélektani előnybe, ha jobban odafigyelünk a helyzeteknél, akkor megnyerhettük volna a meccset. A gólomnál nagy nyomást helyeztünk a kazahokra, sokáig beszorítottuk őket a harmadukba, hátulról érkezett egy lövés, kipattant és szerencsére a kapu előtt állva be tudtam ütni a korongot a hálóba.
Fejes Nándor, az U20-as válogatott védője: A kazahok egészen más hokit játszanak, mint a többi csapat, a meccs elején ez még furcsa volt, több nagy helyzetük is akadt, de a harmadik harmadban már jól reagáltunk a játékukra. Nagy iramú meccs volt, kevés ütközéssel, jól kezdtünk az első harmadban, a harmadikra pedig úgy mentünk ki, hogy nekünk nyernünk kell. A mérkőzés a második harmadban ment el.
