Jarmo Tolvanen szövetségi kapitány: „Végig domináltuk a mérkőzést, az egyetlen probléma az volt, hogy nem voltunk elég hatékonyak. A jégkorongban sokszor megtörténik, hogy ha nem sikerül megszerezni a győztes gólt, a döntő találatot, nem használja ki egy csapat a helyzeteit, azt az ellenfél megbünteti. A korong nélküli hatékonyságon is javítanunk kell. Ettől függetlenül látom a pozitívumokat, ez alatt a három nap alatt például napról napra jobban teljesítettünk. Még csak néhány hete vagyunk együtt, de élvezem a közös munkát a srácokkal, abszolút optimista vagyok!”

Pozsgai Tamás: „Új elemeket próbálgattunk, és az első meccstől kezdve folyamatosan javuló tendenciát mutattunk. Japán ellen sajnos nem tudtuk érvényesíteni az akaratunkat, pedig megvolt a lehetőségünk. Ezt máskor nem szabad elkövetni, és nem szabad kikapni egy szinttel lejjebb játszó csapattól. Megvoltak a lehetőségek, ezeket be kellett volna lőni. Összességében mégis pozitívnak értékelem a tornát, mert elkezdtünk építkezni, és jó úton haladunk. A gólom előtt nagy nyomást helyeztünk az ellenfélre. Egy szép akció végén sikerült betalálnom, jó takarást és passzt kaptam a társaktól.”

Bartalis István: „Végig mi uraltuk a meccset, a mi akaratunk érvényesült, de egyszerűen nem akartak bemenni a korongok. Látszott, az ellenfél végig kontrákra játszott, ebből szerezték a góljaikat – a nagyobb probléma, hogy ezeket a lehetőségeket mind mi ajándékoztuk nekik. Sok még a munka, új a kapitány, aki remek szakember, próbálunk megvalósítani mindent, amit kér tőlünk, de ehhez időre van szükség.”

Erdély Csanád: „Kicsit felemás érzésekkel távozunk. Mindenki győzelemmel szeretett volna zárni, ám most még nem az eredmény a fontos. Most még a fő cél az volt, hogy elsajátítsuk azt az új taktikát, amit a szövetségi kapitány kért tőlünk. Sokan most találkoztak vele először. Ezt pozitívnak értékelem, sokat meg tudtunk valósítani abból, amit kértek tőlünk, bár még voltak hiányosságaink, például a kapura lövések száma.”